Ugrás a menüre

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ30000

Az ügy rövid leírása

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a) az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek, és - ha a törvényben foglalt feltételeknek megfelel - a szünidei gyermekétkeztetésnek,
b) a természetbeni támogatásnak (A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.),
c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek
az igénybevételére.

A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 145%-át,
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek (a nagykorúvá vált gyermek:
- középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
- felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be; és
a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.);
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a gyermekvédelmi törvényben meghatározott értéket.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

Ki jogosult az eljárásra?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.

Milyen adatokat kell megadni?


Kérelmező adatai: neve, születési neve, anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, neme, lakóhelye, tartózkodási helye, TAJ

A gondozó családban élő gyermekek adatai: neve, születési neve, anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, neme, lakóhelye, tartózkodási helye, TAJ, oktatási intézmény neve és címe

A gondozó család további tagjai (Kérelmezővel közös háztartásban élő az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető további közeli hozzátartozók pl. házastárs/élettárs)  neve, születési neve, születési helye, ideje, anyja neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye, TAJ.

A gondozó család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatok közlése.

A gondozó család vagyoni helyzetére (pl. ingatlan, gépjármű, egyéb vagyontárgyak adata) vonatkozó adatok közlése.

Amennyiben a gyermeket családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozó gondozza, szükséges a gyámrendeléssel kapcsolatos adatok közlése.

Milyen iratok szükségesek?

Kötelező:
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.  (IX.10.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti formanyomtatványt a megfelelő igazolásokkal együtt.

Eshetőleges:
A gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló megállapodást rögzítő jegyzőkönyvet (természetesen csak abban az esetben, ha ezen intézkedések bármelyikére korábban sor került).
Nagykorú gyermek esetén az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.
Amennyiben a jogosultságot családbafogadó gyám által gondozott gyermek után kérelmezik és a családbafogadó gyám pénzbeli ellátást is igényel,  annak igazolását, hogy a gyám nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.
Amennyiben a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozó tartási kötelezettségét a gyermek tekintetében bíróság megállapította, a bíróság döntését.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A gyámhatósági eljárás költségeit az eljáró szerv viseli.

Hol intézhetem el?

települési önkormányzat jegyzője

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.
Sommás eljárásnak csak akkor van helye, ha a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, tehát a döntés meghozatalához szókséges minden információ rendelkezésre áll  és
az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

Jogorvoslati lehetőség

Az első fokú határozat ellen az ügyfélnek van lehetősége fellebbezést benyújtani. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.


A fellebbezést a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni.
A fellebbezést minden esetben az elsőfokú döntést hozó jegyzőhöz kell benyújtani.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni.
illetékmentes

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Az Erzsébet-utalvány és az intézményi gyermekétkeztetési kedvezmény mellett melyek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsághoz külön jogszabály alapján kapcsolódó további kedvezmények?
Tankönyvtámogatás: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek részére az ingyenes tankönyvhasználatot biztosítani kell;
Fiatalok életkezdési támogatása: azon gyermekek, akiknek 7. vagy 14. életévük betöltésének napján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságuk fennáll,  fiatalok életkezdési támogatására jogosultak;
Szünidei gyermekétkeztetés:  A hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére - a szülő kérelmére - a szünidőben a déli meleg étkezést az önkormányzatnak biztosítani kell. Ezen felül - az önkormányzat döntésétől függően - a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűnek nem minősülő, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek is bevonható a szünidei gyermekétkeztetésbe;
Védendő fogyasztó – ezen belül szociálisan rászoruló fogyasztó:  Szociálisan rászorulónak minősül a földgáz-, villamosenergia- és a víz fogyasztó, ha háztartásában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult személy él.
Kollégiumi díjfizetés alóli mentesség, rendszeres szociális ösztöndíj mértéke kedvezőbb: a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű hallgató kollégiumi díjbefizetési kötelezettség alóli mentességet kaphat, továbbá rendszeres szociális ösztöndíj mértéke kedvezőbb, A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának egyik alapfeltétele  a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása;
A kiemelt figyelmet érdemlő  gyermek, tanuló  részére  a köznevelési törvény alapján biztosított kedvezmények: Kiemelt figyelmet érdemlő gyermek és tanuló: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának egyik alapfeltétele  a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása.
Jogi segítségnyújtás szempontjából rászorulónak minősül: a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam viseli, ha a fél a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
Állami kárenyhítés  Az állami kárenyhítés során rászorulónak tekintendő az az áldozat, aki a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították (a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény).

Ha megállapítják a kedvezményt, mi annak a kezdő időpontja?
A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. A jogosultság (főszabályként) egy év időtartamra került megállapításra. Ha például a kérelem 2018. február 14-én kerül benyújtásra, a jogosultság 2018. február 14-től 2019. február 13-ig tart.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához új kérelmet kell előterjeszteni?
A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. 

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához mikor kell új kérelmet előterjeszteni?
A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása utáni időszakban változnak a jogosultsági feltételek, a változást be kell-e jelenteni a hatóságnak?
A jogosultságot érintő lényeges körülmények (pl. család jövedelmi helyzetének változása, a család összetételének változása, stb.) változását az ügyfél 15 napon belül köteles az eljáró hatóság felé bejelenteni.

Ha a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változás miatt megszüntetik a támogatást, később újra megállapítható-e?
Amennyiben a gondozó család a jogszabályban foglalt feltéteknek megfelel, természetesen lehetőség van a kedvezmény megállapítására. 

Melyik jegyző illetékes a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására, ha nem a bejelentett lakóhelyemen vagy bejelentett tartózkodási helyemen élek életvitelszerűen?
Amennyiben az ügyfél nem a lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási helyén él életvitelszerűen, a kérelem tekintetében az állandó bejelentett lakóhely szerinti település jegyzője illetékes eljárni.

Figyelembe lehet-e venni a jövedelemszámítás során a kérelmező szülővel közös háztartásban élő nagyszülőket?
A jövedelemszámítás során csak a gyermekvédelmi törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyi kör vehető figyelembe a gondozó család tagjaként. Ennek megfelelően a gondozó család fogalmába a szülő, a szülő házastársa/élettársa és a jogszabályi feltételeknek megfelelő gyermekek vehetők figyelembe. Egyéb rokon csak akkor vehető figyelembe, ha  a Polgári Törvénykönyv családjogra irányadó szabályai alapján eltartottnak minősül. Ennek fennállását a hatóság részéről vizsgálni kell. Főszabályként az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs. Nem köteles azonban mást eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. 
A kérelmező szülő szülei fentiek alapján a gondozó család tagjaként általában nem vehetőek figyelembe.

Lehet-e kérelmezni nagykorúságot követően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását akkor, ha kiskorúsága idején nem volt rá jogosult?
Nem. Csak akkor jogosult a nagykorú személy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. 

Mikor kell a családbafogadó gyám és vele közös háztartásban élő hozzátartozói jövedelmét és vagyonát vizsgálni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához?
Ha a gyám a gyermek tartására köteles, akkor a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a gyám és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói jövedelmének és vagyonának vizsgálatára is. Ha a gyám a gyermek tartására nem köteles, akkor csak a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (pl. családi pótlék, tartásdíj, árvaellátás stb.) kell figyelembe venni a jövedelmi helyzet tisztázásához. 

Mikor köteles a gyermek tartásra a családbafogadó gyám?
A gyermeket felmenő rokonai kötelesek tartani, elsősorban a szülő, hiányukban a nagyszülők, hiányukban a dédszülők, stb.  Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani akkor, ha ezt saját maga, házastársa vagy bejegyzett élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes. A családbafogadó gyám akkor köteles a gyermek tartásra, ha nincs olyan személy, aki őt megelőzi a tartási sorrendben, vagy az a személy, aki megelőzi a tartási sorrendben a tartási kötelezettségének nem tud eleget tenni.


Fontosabb fogalmak

Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak.  [Gyvt. 5. § r) pont]
Ennek megfelelően az Szt-ben meghatározott kivételekkel jövedelemnek számít: 
a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és
b) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

Nem minősül jövedelemnek:
1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.

A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.  
Ennek megfelelően a jogosultság megállapításakor:
a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
A fentiektől eltérően az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon részét, amelyen egy éven belül nem kerül sor életvitelszerű, tényleges lakhatás célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására, az eladást vagy átruházást követő egy naptári év leteltét követő napon megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket,
f) az a)–e) pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

A gondozó család tagjainak meghatározásakor figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki
a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,
b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Családbafogadó gyám: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. §  sz) pontja alapján az a gyámként kirendelt személy, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta, kivéve ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.


Vonatkozó jogszabályok

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1. § - 20/B. §; 127. § -133/A. §; 134. § -135.§, 137. § (3a) bekezdés, 138. § (1)-(4) bekezdés. 

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 6. pontja.

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §; 2. § (3) bekezdés; 3. § (1) bekezdés g) pont, 13. § a) pont, 21. § (8)-(9) bekezdése.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX.10.) Kormány rendelet 2. § -17. §;  65. §  -68/E. §, 3.sz. melléklet

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés; 10. § (2)-(5) bekezdés; 18/B. §.

A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 



Kulcsszavak

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermekvédelmi segély, rendszeres gyermekvédelmi segély, pénzbeli ellátás, rendszeres segély, gyermekvédelmi támogatás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858