Ugrás a menüre

Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00026

Az ügy rövid leírása

Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében végzett jogszerűtlen építési tevékenységgel
a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását,
b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását,
c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását
az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi.

Ki jogosult az eljárásra?

Az építtető, az ingatlan tulajdonosa vagy törvényes képviselőjük, meghatalmazottjuk.


Az ügyben az ügyfél törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem tartalmazza (elektronikus adathordozón vagy ÉTDR-en keresztül):
1. az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 312/2012. Korm. rendelet 8. melléklet I. rész 1. pont 1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető aláírását

Milyen iratok szükségesek?

Mellékelni kell az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül
1. a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklet III.fejezet 7. pontjában meghatározott (a fennmaradási engedélyezési eljárás szerinti)  építészeti-műszaki dokumentációt,
2. a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatát, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték,
3. az eljárási illeték befizetésének igazolását.


Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetéke 10 000 Ft.

 


Hol intézhetem el?

Elsőfokú építésügyi hatóságok
1) Általános építésügyi hatóság:
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építésügyi hatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező ajátos építésügyi hatóságok), valamint a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.
A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet I. számú mellékletében  meghatározott településekre, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre, illetve a fővárosi főjegyző esetén a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre terjed ki.

2) Kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott
járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,
- a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű
beruházás ügyében,
- azokban az ügyekben, amelyekben az általános építésügyi hatóság székhelye szerinti önkormányzat, annak szerve vagy polgármestere az eljárásban hozott határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal, vagy ellenérdekű ügyfél,
- műemlék kivételével a jókarbantartási kötelezési eljárással kapcsolatos ügyekben,
- az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabálytalan megkezdésével és végzésével kapcsolatos fennmaradási engedélyezési ügyben, valamint
- műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat,
- a sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg (pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve), ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.


Ügyintézés határideje

Az eljárás megindulásától számított 8 nap.
   

Jogorvoslati lehetőség

A határozat ellen van lehetőség fellebbezésre, a tudomásul vétel ellen nincs jogorvoslat.
Az elutasító határozat ellen van lehetőség fellebbezésre.
A fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell címezni.

A fellebbezését az első fokú általános építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi főjegyzőnek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablakban), vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.


A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.


30.000 forint

Amit még érdemes tudni (GYIK)

A kérelmet hol lehet benyújtani?
Válasz: Ha a kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt az illetékes járásszékhely települési és fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosi/megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, a kormányablakokban vagy az Építésügyi Szolgáltatatási Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő, azonban elektronikus úton is be lehet nyújtani a kérelmet.

Hány napon belül dönt a hatóság?
Válasz: Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított 8 napon belül az előírt feltételek fennállása esetén
a) az elutasításról határozatban dönt, vagy
b) a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - hallgatással tudomásul veszi.

Mennyibe kerül az eljárás?
Válasz: Az eljárásért fizetendő illeték: a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint másfélszerese, vagy folyóméterenként 1000 forint másfélszerese, vagy darabonként 10 000 forint másfélszerese, kivéve ha a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontás esetén.

Fontosabb fogalmak

1. Építtető: a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, a 33/A. § szerinti építési tevékenység bejelentője az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
2. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
3. Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is - a bejárat felőli oldal kivételével - legfeljebb 1,00 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik.
4. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
5. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
6. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek.
7. Légakna: közel azonos légszennyezettségű helyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, határfalakkal határolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.
8. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.
9. Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.
10. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
g) állat ól, állatkifutó,
h) trágyatároló, komposztáló,
i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
11. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).
12. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.
13. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány - az épület tömegétől kiálló részeinek - az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.
14. Mezőgazdasági birtoktest: a mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó - a közigazgatási egységtől függetlenül - és attól legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett termőföldterületek és az azokon lévő épületek által elfoglalt kivett területek összessége.
15. Tanya: mezőgazdasági területen lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese.
16. Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége.
17. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.
18. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.
19. Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.
20. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.
21. Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.
22. Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység.
23. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR)
24. Elektronikus tárhely: az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az ÉTDR az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

Vonatkozó jogszabályok

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 10-11. §, 13. §, 14. §, 16. § (1) bekezdés, 35-38. §, 43-44. §, 50. §, 55-57. §, 62. §, 68-70. §, 78. §, 80. §, 82. §, 85-89.§, 111-113. §, 116. §, 118. §, 119. §, 121. §;
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 16/A. § (1) bekezdés;
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdés, 73. § (4a) bekezdés, Melléklet XV. fejezet I. pont 13. alpont, III. pont;
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont, 34. § (2) bekezdés n) pont, 48/A. § (4) bekezdés, 53/A. §; 53/D. § (2) bekezdés, 53/F. § (2) bekezdés, 53/I. §
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §;
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(7) bekezdés és (9) bekezdés, 1. melléklet I., II és III. rész;
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §, 4. §, 6-9. §, 42-44. §, 55. §, 1. és 8. melléklet;
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet;
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 3. pont g) pontja, 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés;
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 66/2015. (III. 30) Korm. rendelet 1. melléklet;
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §, 7. melléklet;
az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. PM rendelet 4. § (3) bekezdés;

Kulcsszavak

építésügy, ingatlan, ingatlan-nyilvántartás, jogszerűtlen építés, hatóság hallgatása, omlásveszély, veszély

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858