Ugrás a menüre

Kényszerhasznósítóként történő kijelölés iránti kérelem

Kódszám

FOLDH00086

Az ügy rövid leírása

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (Földforgalmi törvény) meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv (jelen esetben a járási hivatal) ellenőrzi és a Földforgalmi törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, végső szankcióként a föld kényszerhasznosításba adásáról intézkedik. A kényszerhasznosítás azzal a földtulajdont, vagy földhasználati jogosultságot szerző személlyel szemben rendelhető el, aki felszólítás, illetve mulasztási bírság kiszabása ellenére sem tett eleget a Földforgalmi törvényben a földszerzés, vagy a földhasználati jogosultság megszerzése alapjául szolgáló okiratban vállalt kötelezettségének. A kényszerhasznosítás célja, hogy a földhasználati kötelezettség fentiek szerinti elmulasztása ellenére is hasznosításra kerüljön a föld az arra kijelölt földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet útján.
A mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) értelmében a járási hivatal évente egy alkalommal, január 31-ig hirdetményt tesz közzé annak érdekében, hogy a kényszerhasznosítóként történő kijelölésre a településen földet használó földművesek és mezőgazdasági termelőszervezetek kérelmet nyújthassanak be.

Ki jogosult az eljárásra?

A földműves nyilvántartásba bejegyzett földműves és mezőgazdasági termelőszervezet nyújthat be kérelmet, feltéve, ha a járási hivatal által vezetett földhasználati nyilvántartás szerint a településen földet használ.
Nincs személyes eljárási kötelezettség.

Milyen adatokat kell megadni?

A kényszerhasznosítóként történő kijelölés iránti kérelem kötelező adattartalmát ágazati jogszabály nem határozza meg, nincs erre a célra rendszeresített formanyomtatvány sem. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 36. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat (természetes személyazonosító adatok és lakóhely) és elérhetőséget.

Milyen iratok szükségesek?

Nincs jogszabály által kötelezően előírt csatolandó melléklet.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás díj- és illetékmentes eljárás.

Hol intézhetem el?

Járási Hivatalok (fővárosi kerületi)

Ügyintézés határideje

A kényszerhasznosítóként jelentkezés határidejének lejártát követő 15 napos határidő - ezen határidőn belül összesíti a járási hivatal a kérelmet határidőben előterjesztő földművesek és mezőgazdasági termelőszervezetek adatait - lejártát követő 30 napon belül hivatalból jegyzi be. A kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján 8 napon belül kell elintézni sommás eljárásban, ha megvalósulnak a sommás eljárás alkalmazhatóságának a feltételei (a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján – ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető – a tényállás tisztázott, nincs ellenérdekű ügyfél).

Jogorvoslati lehetőség

A döntéssel szemben van helye fellebbezésnek.
Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi. {Ákr. 116. § (1) bekezdés}
Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. {Ákr. 10. § (1) bekezdés}
Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak. {Ákr. 118. § }
Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja.
Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja. {Ákr. 119. § (1) és (2) bekezdése}
Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a - jogszabályban kijelölt - másodfokú hatósághoz. {Ákr. 119. § (3) bekezdése}
fővárosi és megyei kormányhivatal
Járási hivatalok (fővárosi kerületi)

a döntés közlésétől számított 15 napon belül
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

1.) Kivel szemben rendelhető el a föld kényszerahsznosításba adása? Azzal a földtulajdont, vagy földhasználati jogosultságot szerző személlyel szemben rendelhető el, aki felszólítás, illetve mulasztási bírság kiszabása ellenére sem tett eleget a Földforgalmi törvényben a földszerzés, vagy a földhasználati jogosultság megszerzése alapjául szolgáló okiratban vállalt kötelezettségének. 2.) Meddig tesznek közzé hirdetményt a járási hivatalok? A járási hivatalok évente egy alkalommal, január 31-ig tesznek közzé hirdetményt. 3.) Milyen kötelezettségei vannak a kényszerhasznosítóként kijelölt személynek/szervezetnek? A szőlő és gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott földet – a művelési ágának megfelelő – termeléssel hasznosítani, egyéb művelési ágban nyilvántartott földet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágának megfelelően hasznosítani, vagy a földön a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Továbbá, minden év október 31-ig a bevételeiről, és kiadásairól elszámolást készít a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

Fontosabb fogalmak

földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
a) amelynek
aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és
ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy
b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül.
kényszerhasznosítás: azzal a földtulajdont, vagy földhasználati jogosultságot szerző személlyel szemben rendelhető el, aki felszólítás, illetve mulasztási bírság kiszabása ellenére sem tett eleget a Földforgalmi törvényben a földszerzés, vagy a földhasználati jogosultság megszerzése alapjául szolgáló okiratban vállalt kötelezettségének.

Vonatkozó jogszabályok

a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 19. § (1) és (3) bekezdés,
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 91-92. §,
a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Kulcsszavak

kényszerhasznosítás, hirdetmény, földműves, mezőgazdasági termelőszervezet

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858