Ugrás a menüre

Figyelem!

 Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:

kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,

az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,

a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.

Vigyázzunk egymásra!

Árverésen való részvételhez hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem

Kódszám

FOLDH00081

Az ügy rövid leírása

A végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárással összefüggően a föld árverésén az vehet részt, aki a tulajdonszerzési képességét hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A megyei és fővárosi kormányhivatal, mint mezőgazdasági igazgatási szerv az ügyfél erre irányuló kérelmére hatósági bizonyítványban igazolja a földszerzési képesség fennállását.
A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, az csak a kérelemben megjelölt földnek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárással összefüggő árverezésén való részvételhez szükséges vonatkozó feltétel fennállását igazolja.
Amennyiben a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) szerinti szerzési feltételek fennállnak, a mezőgazdasági igazgatási szerv kiállítja a hatósági bizonyítványt és igazolja benne, hogy a kérelmező földműves/nem földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, a megszerezni kívánt földdel együtt sem haladja meg a 300 hektár/1 hektár földszerzési maximumot, a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – a kérelem előterjesztését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot nem szabott ki. Ha az ügyfél nem rendelkezik szerzési képességgel, a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja és a kérelmet határozattal elutasítja.

Ki jogosult az eljárásra?

1.) A földre az árverezhet, aki

-a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételeknek megfelel - olyan földműves/nem földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van) és azt hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

2.) A földre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is árverezhet.

3.) Ha elővásárlásra jogosult jelentkezik, az elővásárlási jog akkor gyakorolható, ha annak jogosultja a fenti 1.) pontban foglalt feltételeknek megfelel és az elővásárlási jogosultságát bizonyító okiratokat a licit megkezdése előtt a kikiáltó részére személyesen átadja.
NEM.

Milyen adatokat kell megadni?

Nincs erre a célra rendszeresített formanyomtatvány. A hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
A ügyfélnek meg kell jelölnie a kérelemben a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját az Ákr. 95. § (2) bekezdése alapján, amelyhez kapcsolódóan a hatósági bizonyítvány kiadásra kerül.
A) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat:
a) természetes személy
aa) természetes személyazonosító adatait
(a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdés a)-d) pontja értelmében: családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve),
ab) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,
ac) a személyi azonosítóval nem rendelkező személy esetében a Fétv. 2/A. §-ban meghatározott belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott,
ad) állampolgárságát,
ae) lakcímét;

B) az árverezésre kerülő föld fekvésének települését és helyrajzi számát, valamint a szerzéssel érintett tulajdoni hányadot.

Milyen iratok szükségesek?

A szerzőnek a Földforgalmi törvény 13–15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait kell csatolni.
A Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése szerint a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja.

A 13. § (4) bekezdése szerint, ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony
a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.

A 14. § (1) bekezdése szerint, a tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás).

A 14. § (2) bekezdése szerint, a tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alól

Hol intézhetem el?

fővárosi és megyei kormányhivatalok

Ügyintézés határideje

A hatósági bizonyítvány kiállítása során a megyei és fővárosi kormányhivatal az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el.
Automatikus döntéshozatali eljárásban az ügyintézési határidő 24 óra. Amennyiben az automatikus döntéshozatali eljárás feltételei nem állnak fenn, vagy nem személyesen nyújtják be a kérelmet, sommás eljárásban 8 napon belül kell lefolytatni az eljárást.

Jogorvoslati lehetőség

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem tárgyában meghozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, a döntés csak bírósági jogorvoslat útján támadható meg, mivel nincs olyan törvényi rendelkezés, amely kifejezetten engedné a fellebbezést, illetve nincs kijelölve másodfokú hatóság.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése értelmében a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási per indítható. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja szerint a közigazgatási perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási döntésben szereplő ingatlan fekszik (jelen esetben a föld fekvése szerint illetékes közigazgatási bíróság). A közigazgatási per megindítására az jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási döntés közvetlenül érinti (Kp. 17. § a) pont). A pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási döntést meghozta (Kp. 18. § (1) bekezdés). A keresetlevelet a vitatott közigazgatási döntés közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott döntést meghozó hatósághoz. (Kp. 39. § (1) bekezdés).
A keresetlevelet a benyújtásától számított tizenöt napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítania a hatóságnak.(Kp. 40. § (1) bekezdés).
Nem releváns.
Nem releváns.
Nem releváns.
Nem releváns.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

1.) Hol kell benyújtani a kérelmet?
A föld fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi kormáynhivatalnál. 2.) Van formanyomtatvány a kérelemhez?
Nincs formanyomtatvány a kérelem benyújtásához. 3.) Mennyi a hatósági bizonyítvány kiállításának a díja? Ingyenes az eljárás. 4.) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár árverés jogcímén megszerezheti-e a föld tulajdonjogát?
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – főszabály szerint – árverés jogcímén is csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt."
5.) Árverés jogcímén történő tulajdonszerzés esetén alkalmazni kell-e a Földforgalmi törvény tulajdonszerzési korlátokra vonatkozó rendelkezéseit?
A Földforgalmi törvény hatálya a föld tulajdonjogának – ide értve az aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben kifejezett, hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány-tulajdont is – bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést. Tekintettel arra, hogy az árverés (ide nem értve a kárpótlási célú árverést) jogcímén történő szerzés a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik, a tulajdonszerzési korlátokra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni.

Fontosabb fogalmak

földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;

mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;

földszerzési maximum: A földműves – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg.

Hatósági bizonyítvány: A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

Vonatkozó jogszabályok

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 2., 7., 9., 17., 21. pontok, 10. §, 13-15. §, 16. § (1) bekezdés, 18. § (1) bekezdés e) pont, 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, 35. §;
a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól
szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet;
az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. § (1) a) pont aa) alpont, (2)-(4) bekezdés;
a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 43. § (3)-(4) bekezdés;
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 94-95. §, 113. § (1) bekezdés, 114. § (1) bekezdés, 116. § (1) bekezdés;
a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, 17. § a) pont, 18. § (1) bekezdés, 39. § (1) bekezdés, 40. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

földműves, szerzési maximum, birtokmaximum, mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858