Ugrás a menüre

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások és tilalmak betartásának hatósági ellenőrzése

Kódszám

FOLDH00088

Az ügy rövid leírása

A Földforgalmi törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv (jelen esetben a járási hivatal) ellenőrzi. Ha ennek során a mezőgazdasági igazgatási szerv azt tapasztalja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó jogsértést követett el, felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Amennyiben a kötelezett ennek nem tesz eleget, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben mulasztási bírságot szab ki, mely a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. Ennek megfizetése alól felmentés nem adható. A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll és amennyiben ezt 6 hónap elteltével sem sikerül helyreállítani, a hatóság intézkedik a föld kényszerhasznosításba adásáról. A hatósági ellenőrzési eljárás a Földforgalmi törvény rendelkezései alapján megszerzett földtulajdonjog és földhasználati jogosultság vonatkozásában folytatható le.

Ki jogosult az eljárásra?

Az ügyfél (földhasználó, tulajdonos) csak a saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kezdeményezheti.

Milyen adatokat kell megadni?

A hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem kötelező adattartalmát jogszabály nem határozza meg, nincs erre a célra rendszeresített formanyomtatvány sem.

Milyen iratok szükségesek?


Nincsenek kötelezően csatolandó dokumentumok.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás díj- és illetékmentes eljárás.

Hol intézhetem el?

Járási (fővárosi kerületi) hivatal

Ügyintézés határideje

Az általános ügyintézési határidő 60 nap.

Jogorvoslati lehetőség

Van lehetőség fellebbezésre a mezőgazdasági igazgatási szerv végzésével és határozatával szemben. Az ügyfél a jegyzőkönyvre – annak vele való közlésétől számított 8 napon belül – észrevételt tehet.
fővárosi és megyei kormányhivatal
járási (fővárosi kerületi) hivatal
A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni

Illetékmentes a fellebbezés.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

1.) Az ügyfél ki ellen kérelmezheti a hatósági ellenőrzés lefolytatását? A hatósági ellenőrzés indulhat hivatalból és kérelemre, de az ügyfél csak a saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kezdeményezheti.
2.) Melyek a főbb bizonyítási eszközök? A helyszíni ellenőrzés (szemle), az ingatlan-nyilvántartás, földhasználati nyilvántartás, személyi adat- és lakcímnyilvántartás, erdőgazdálkodói nyilvántartás, cégnyilvántartás, földműves-nyilvántartás adatai, ügyféli nyilatkozat. 3.) Milyen kötelezettségei vannak a hatósági ellenőrzés alá vont személynek? Az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni; az ellenőrzést végző részére szóban vagy – az ellenőrzést végző kérésére – írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni; a dokumentációkba a betekintést biztosítani; az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni; az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni. 4.) Milyen szankciót alkalmaz a mezőgazdasági igazgatási szerv, ha jogsértés állapít meg a hatósági ellenőrzés eredményeként? Először is végzésben felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására, figyelmeztetve a jogkövetkezményekre. Ha a kötelezett nem tesz eleget a jogszerű állapot helyreállítására vonatkozó írásbeli felszólításnak, a mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró járási hivatal a kötelezettel szemben a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg erejéig fellebbezésben támadható határozatában mulasztási bírságot szab ki. Amennyiben a bírság kiszabása ellenére 6 hónap elteltével sem állítja helyre a kötelezett a jogszerű állapotot – függetlenül attól, hogy egyébként a kiszabott bírságot megfizette-e vagy sem – a mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró járási hivatal határozattal intézkedik a föld kényszerhasznosításba adásáról.

Fontosabb fogalmak

mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.
Földforgalmi törvény szerinti jogsértés: A szerző fél nem tartotta be a szerzéshez vállalt, a Földforgalmi törvény 13. §-ában, a 15. §-ában, illetve a 42. §-ában előírt kötelezettségeket, amelyeket a szerzés feltételeként, a földszerzés alapjául szolgáló okiratban vagy ahhoz csatoltan külön nyilatkozat formájában vállalt; a szerzés feltételeként a Földforgalmi törvényben előírt meghatározott célú fölhasználattól, tevékenységtől tartósan eltért; a földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt; a jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása, illetve székhelye, telephelye, mezőgazdasági üzemközpontja bármely okból megszűnt; vagy a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződést nem nyújtotta be a hatósághoz határidőben vagy - adásvétel, illetve a haszonbérlet esetén az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából a 21. § (1) bekezdésében vagy a 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a jegyzőhöz; a Földforgalmi törvény 62. § (4) bekezdése alapján a szerződés jóváhagyásának a megtagadása esetén a tulajdonjogot átruházó, vagy a használatba adó személy a Földforgalmi törvény 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a föld használatáról, hasznosításáról nem gondoskodott.
kényszerhasznosítás: azzal a földtulajdont, vagy földhasználati jogosultságot szerző személlyel szemben rendelhető el, aki felszólítás, illetve mulasztási bírság kiszabása ellenére sem tett eleget a Földforgalmi törvényben a földszerzés, vagy a földhasználati jogosultság megszerzése alapjául szolgáló okiratban vállalt kötelezettségének.
Földforgalmi törvény 13-15. §-ban vállalt kötelezettség: A szerző félnek - ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésben ezekről nem nyilatkozott - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott személyi feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja. Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony időtartamát nem hosszabbítja meg, és a megszűnését követő időre vállalja a fenti kötelezettségeket. Nyilatkoznia kell arról is, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (földhasználati díjtartozás), valamint további feltétel, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött. A pályakezdő gazdálkodónak további kötelezettséget - a mezőgazdasági üzemközpont létrehozását - is vállalnia kell. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.
mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
a) amelynek
aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,
ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és
ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy
b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül.

Vonatkozó jogszabályok

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény V. fejezet,
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény XII. fejezet, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól szóló 2017. évi CLXXIX. törvény,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény VI. fejezet,
a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdés a) pont,

Kulcsszavak

föld, földműves, kényszerhasznosítás, jogsértés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858