Ugrás a menüre

Vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00004

Az ügy rövid leírása

A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély), a létesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).


A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

Ki jogosult az eljárásra?

A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni.

A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül.
Lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

2. § (1) A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:
a)
b) a kérelem időpontjában érvényes elvi vízjogi engedély esetén a határozat számának megjelölését;
c)az engedélyezési tervek - e rendelet 2. számú melléklete szerinti - nyolc példányát;
d)a szennyvízelvezetést és -tisztítást érintő kérelem esetén a térségi rendszerek, illetve az egyedi vagy egyéb megoldások indokoltságának megalapozására a Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet módszertana alapján készített - pozitív értelmű eredménnyel zárult, felülvizsgálati eljárást megalapozó - dokumentációt és az agglomerációs jóváhagyásról szóló értesítést;
e)
f)ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) - az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő - nyilatkozatát vagy hozzájárulását;
g)ha a tervezett vízimunka, a vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel, azonban a tevékenység vagy létesítmény a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre vagy létesítményre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül és elvi vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására nem került sor, a Khvr.-ben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot;
h)
i) ha a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona - a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés] és a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve - az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén a vagyonkezelőjének - a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelölő, az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket rögzítő - írásbeli hozzájárulását;
j) a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot;
k) amennyiben a tervezett vízimunka, vízhasználat, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelemhez csatolni kell:
az engedélyezési tervek 2. számú melléklet szerinti nyolc példányát, tervezői jogosultság igazolását;
közmű nyilatkozatát, hozzájárulását;
adott estben a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot;
az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását;
ha az ingatlan nem az engedélyes (építtető) tulajdona — a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának esetét kivéve — az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a földtulajdonossal kötött megállapodást.

4. § (1) Ha a vízjogi engedélyezési eljárás során kérelemre vagy a vízbázis biztonságba helyezése érdekében hivatalból indult eljárásban védőidomot, védőterületet vagy védősávot kell kijelölni, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell, illetőleg a kijelölést elrendelő határozat teljesítése érdekében be kell nyújtani:
a) felszín alatti vízbázis tervezett igénybevétele esetén a 2. számú melléklet I. fejezetében meghatározott adatokat, és megjelölt tartalmú tervdokumentációt;
b) a tervezett védőidommal, védőterülettel érintett ingatlanok adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, valamint azok jogosultjainak az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatait;
c) a b) pontban érintett ingatlanoknak a tulajdoni lap szerint nyilvántartott adataira (így például művelési ág, művelés alól kivett terület) és az ingatlan tényleges használatára, hasznosítására figyelemmel, a hasznosításba vont vízkészlet biztonságban tartásával összefüggő - külön jogszabály szerint megállapítható - használati korlátozások tartalmára vonatkozó javaslatot;
d) a védőterület kialakítása, a hasznosításba vont vízkészlet biztonságba helyezése érdekében, a használati korlátozásokon túlmenően szükséges intézkedésekre, építmények átalakítására, megszüntetésére vagy építési tilalom elrendelésére vonatkozó javaslatot;
e) igénybe vett felszín alatti vízbázis utólagos biztonságba helyezése érdekében a védőidom, a védőterület, a védősáv kijelöléséhez - a 2. számú melléklet I. fejezete 1. e) pontjára és 3. számú mellékletére is figyelemmel - a műszaki leírásnak tartalmaznia kell a vízbázis igénybevételével és a vízilétesítmény üzemeltetésével összefüggő feltárt állapotot, továbbá a 2. számú melléklet I. fejezete a) pontja szerinti adatokat és tervdokumentációt,
f) a védőidom, a védőterület kijelölésével érintett használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott megjelölését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a tervezett védőidommal, védőterülettel érintett ingatlanok tulajdoni lapjának másolatát, a helyszínrajzot, valamint az érintett ingatlanokat ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát. Ha az ügyfél a kérelemhez a tárgyi adatokat nem mellékeli, akkor a hatóság a kérelem elbírálása érdekében, adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatósághoz.


A tervdokumentáció részletes tartalmát a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke több tényezőtől függhet (vízhasználat-vízmennyiség, beruházás költsége...). A díjat akár csekken, akár átutalással lehet fizetni.Az eljáró hatóságok számlaszámait a jogszabály rögzíti. Tipikusan előforduló, az ügyfeleket terhelő költségek a szakhatóságok (talajvédelmi hatóság, erdészet, földhivatal, katasztrófavédelem, hajózás)
díjai, amit külön jogszabályok rögzítenek.

A szakhatósági eljárásokra tekintettel további eljárási költségekkel kell számolni.

Hol intézhetem el?

illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság

Ügyintézés határideje

A döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni.

Jogorvoslati lehetőség

Van fellebbezési lehetőség.
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.)
A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta, azaz a vízügyi hatóságnál.


A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A jogorvoslati eljárás díja az alapeljárás díjtételének 50%-a.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Körülbelül hány nap alatt kapom meg az engedélyt?
A vízimunkák, vízilétesítmények sokfélesége (kutak, vízellátó művek, árvízvédelmi töltések, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés, öntözőtelepek, halastavak, víztározók....) miatt nagy a szórás, de feltételezve, hogy nincs hiánypótlás, 45 nap körül lehetséges a határozat kiadása.

Mennyi díjat kell fizetnem?
Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét a vízügyi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet rögzíti.

Van lehetőség arra, hogy személyesen vegyem át a határozatot amennyiben elkészült és aláírták?
A hatóságnál maradó példányon dátum, aláírás ellenében nincs akadálya.

Fontosabb fogalmak

vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;

vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;

Vonatkozó jogszabályok

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet

a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet

a vízügyi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet

Kulcsszavak

Vízimunka, vízilétesítmény, vízjogi engedély, zöldhatóság, környezetvédelmi felügyelőség, létesítési engedély

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858