Ugrás a menüre

Fennmaradási engedély módosítása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00012

Az ügy rövid leírása

A fennmaradási engedély, egy speciális üzemeltetési engedély. A fennmaradási engedélyezéssel kapcsolatos a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól – kivéve azt az esetet, ha az építtető a létesítményt a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt és a hatósági előírások betartásával megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja
– fennmaradási engedélyt kell kérni.
A vízjogi engedélyt — a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén — hivatalból vagy kérelemre a hatóság módosíthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja. A kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka - az engedély hiányától eltekintve - mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. A felügyelőség a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.

Ki jogosult az eljárásra?

A vízjogi engedély módosítását az engedélyesnek kell kérnie (de hivatalból is módosítható).
A vízjogi engedély módosítását az engedélyesnek kell kérnie (de hivatalból is módosítható). Azonban törvény nem írja elő a személyes eljárást, így képviselője útján is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

Az engedélyes kérelmére módosítható az engedély, ha:
a) az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja megterveztetni, megépíteni, illetőleg üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytől eltérő módon (mértékben) kívánja gyakorolni;
b) megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltető személye;
c) megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek.
A módosításhoz csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket, szükséges egyéb hatósági engedélyeket, közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) hozzájárulását, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák. Ügyfél és képviselője neve, lakcíme/székhelye, környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ)

Milyen iratok szükségesek?

A módosításhoz csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket, szükséges egyéb hatósági engedélyeket, közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) hozzájárulását, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke több tényezőtől függhet (vízhasználat-vízmennyiség, beruházás költsége...). A díjat akár csekken, akár átutalással lehet fizetni. Az eljáró hatóságok számlaszámait a jogszabály rögzíti. Tipikusan előforduló, az ügyfeleket terhelő költségek a szakhatóságok díjai, amit külön jogszabályok rögzítenek.

Hol intézhetem el?

illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság

Ügyintézés határideje

A döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni.

Jogorvoslati lehetőség

Van fellebbezési lehetőség.
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.)
A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta, azaz a vízügyi hatóságnál.


A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A jogorvoslati eljárás díja az alapeljárás díjtételének 50%-a.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Nemcsak a kérelmemre, hanem a hatóság hivatalból is szüneteltetheti az engedélyemet?
A hatóság hivatalból is szüneteltetheti az engedélyt, sőt egyes esetekben kötelező az engedély szüneteltetése.
Van lehetőség arra, hogy személyesen vegyem át a határozatot amennyiben elkészült és aláírták?
A hatóságnál maradó példányon dátum, aláírás ellenében nincs akadálya.

Fontosabb fogalmak

vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja.
vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja.
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek

Vonatkozó jogszabályok

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. r. a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. r. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

Vízimunka, vízilétesítmény, vízjogi engedély, vízügyi hatóság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858