Ugrás a menüre

Víziközművek elosztóhálózatának bővítésére irányuló bejelentés

Kódszám

OKTVF00017

Az ügy rövid leírása

Amennyiben a víziközművek elosztóhálózatának bővítése nem érinti a víziközmű vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó kapacitását, akkor a vízügyi hatóság a vízimunka végzéséhez, vízilétesítmény építéséhez az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő bejelentése alapján vízjogi létesítési engedélyt ad ki. Ha a bejelentésre a vízügyi hatóság az ügyintézési határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a vízügyi hatóság külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.

Ki jogosult az eljárásra?

vízjogi létesítési engedély kiadása és igazolás esetén: építtető, tulajdonos, vagyonkezelő
vízjogi létesítési engedély kiadása és igazolás esetén: lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra

Milyen adatokat kell megadni?

vízjogi létesítési engedély kiadása és igazolás esetén: ügyfél és képviselője neve, lakcíme/székhelye

Milyen iratok szükségesek?

Víziközmű elosztóhálózatának bővítésére irányuló bejelentéshez az alábbiakat kell csatolni:
1) az engedélyes megnevezését, címét (székhelyét);
2) a kérelem időpontjában érvényes elvi vízjogi engedély esetén a határozat számának megjelölését;
3) az engedélyezési tervek nyolc példányát, a tervezői jogosultság igazolását;
4) ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) — az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő — nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását;
5) a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását;
6) ha az 5) pont szerinti ingatlan nem az engedélyes (építtető) tulajdona — a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának esetét kivéve
[a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 20. § (1) bekezdés] — az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást.
Az engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

I. Vízellátó művek esetén:
1. műszaki leírás
a) a vízimunka megnevezése, helye (helyrajzi száma) az érintett közigazgatási egység(ek) megnevezése;
b) a vízgazdálkodási és területi adatok
ba) vízbeszerzés és felhasználás helye,
bb) vízigények mennyiségi és minőségi bontásban,
bc) ellátandó egységek (így például fő, település, üzem, intézmény);
c) a beavatkozás célja, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye, illeszkedése a vízgazdálkodás rendjébe;
d) a létesítmény fő jellemzői
da) felszín alatti vízbeszerzés esetén a ba) pontban meghatározott szerint,
db) felszíni vízbeszerzés esetén
dba) vízfolyás (így például tó, tározó, csatorna), neve, helye,
dbb) vízkivétel helye, szelvényszáma (EOV, illetőleg EOTR koordináta),
dbc) vízkivétel módja,
dbd) vízkivételi rendszer kapacitása (l/perc, m3/nap), üzemórák,
dbe) vízminőségi jellemzők,
dbf) üzemi jellemzők (szakaszos, folyamatos),
dbg) vízkivétel leírása, vízszintes és magassági elhelyezése,
dc) víztisztítás műtárgyai, fő jellemzői,
dd) vízszállítás és -elosztás fő jellemzői,
dda) csőhálózat általános jellemzése (anyag, átmérők, hosszak, nyomásviszonyok, közbenső nyomásfokozók, átemelések, zónák),
ddb) fővezeték felsorolása átmérők és anyag szerint,
de) víztárolás lényege, megoldása, kapacitása (m3), szintszabályozás,
df) melléklétesítmények,
dg) vízmérés,
dh) túlfolyó vizek elvezetése és befogadója, a befogadóra gyakorolt hatás vizsgálata,
di) védőterület, védősáv, kereszteződések,
dj) vízfelhasználás és technológiája,
dk) az igénybe vett vízkészletet érő rendkívüli szennyezés esetére előkészített kárvédelmi létesítmények, technológiai beavatkozások, intézkedési tervek;
2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban, amely feltünteti
a) a tervbe vett létesítményt, kiemelten megjelölve (vízbeszerzés, víztisztítás, víztárolás, vezetékek),
b) a meglévő és tervezett vízbeszerzési helyeket,
c) az ellátandó üzemet, intézményt, települést és azok határát,
d) az elfolyó vizek elvezetését és befogadóját;
3. részletes helyszínrajz 1:1000—1:4000 méretarányban, amely feltünteti
a) az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát,
b) a létesítményeknek és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági jellemzőkkel,
c) a vezetékek nyomvonalát szelvényezéssel és szerelvényekkel, a zónahatárokat, az ellátott területek határát,
d) a műtárgyakat (sorszám, szerelvényszám) szabványjelöléssel,
e) a vezeték-, az út-, a vasút-, és a közműkeresztezéseket megnevezésük és szelvényszámuk feltüntetésével (vízilétesítmény szelvényszámát is),
f) a vízilétesítmény környezetének beépítettségét a szükséges sávszélességben,
g) a védőterületet (ezen belül a belső, külső hidrogeológiai védőövezetet), a védőterületek határait, a védősávokat, a védőidomot, feltüntetve az érintett ingatlanok helyrajzi számait is,
h) a védőterületen belüli létesítményeket, lehetséges szennyezőforrásokat,
i) a közigazgatási határokat,
j) a befogadókat;
4. hossz- és keresztszelvények a részletes helyszínrajzzal megegyező méretarányban
a) a csőhálózat hossz-szelvényén feltüntetve
aa) tengelyvonalban ábrázolva terepet, csővezetéket, műtárgyakat, átemelőket, szerelvényeket szabványjelöléssel,
ab) keresztezéseket (így például út, vasút, egyéb közművek, vízfolyás),
ac) vízszállító képességet,
ad) csőanyagot és -átmérőt,
ae) védőcsövet, biztosított szakaszok megjelölésével;
b) a működési (hidraulikai) hossz-szelvény (a víztermelő helyektől a tárolókig és a mértékadó vezetékszakaszra);
c) a csőhálózatról elhelyezési keresztszelvény, amelyből a csővezeték térbeli elhelyezkedése és a meglévő létesítményekhez való viszonya egyértelműen megállapítható;
5. a vízilétesítmények és műtárgyak általános terve nézetben és metszetben a szükséges műszaki paraméterekkel;
6. a csővezetékeknek vízfolyásokkal és egyéb közművekkel történő keresztezésére vonatkozó részlettervek az abszolút magassági adatok feltüntetésével;
7. a víztisztító mű létesítményeinek helyszínrajza, hidraulikai hossz-szelvénye technológiai adatokkal és a műtárgyak általános tervei a technológiai berendezések feltüntetésével;
8. hidrológiai és hidraulikai számítások;
9. víztisztítás-technológia tervezett végeredményét és hatásfokát, vízminőségi paraméterekben.

II. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés esetén:
1. műszaki leírás
a) a vízimunka megnevezése, helye (helyrajzi száma), az érintett közigazgatási egység(ek) megnevezése;
b) a vízgazdálkodási és a területi adatok
ba) a szennyvíz keletkezésének és elhelyezésének helye,
bb) a keletkező szennyvíz jellege (házi, ipari, mezőgazdasági, vegyes),
bc) a szennyvíz mennyiségi és minőségi adatai jelenlegi és távlati bontásban,
bd) a szennyvíztermelő (fő, település, üzem, intézmény),
be) az ipari szennyvizek előtisztításának helyzete,
bf) a szennyvíztisztítás technológiája (fokozatai, a fokozatok technológiai típusai), a szennyvíztisztítás technológiai megoldása (mechanikai, biológiai, III. fokozat tervezett hatásfok);
c) a beavatkozás célja, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye, illeszkedése a vízgazdálkodás rendjébe;
d) a létesítmények főbb jellemzői
da) a csatornázás jellege,
db) a csatornák általános jellemzése,
dc) átemelők főbb jellemzői,
dd) átemelőkhöz tartozó vízgyűjtő területek,
de) átemelő szivattyúk és kapacitásuk,
df) főgyűjtők felsorolása átmérők szerint,
dg) tisztítás és elhelyezés módja, rendszere és folyamata (technológiája),
dh) a tisztítótelep egyes fontosabb elemeinek kapacitása (mennyiségi és minőségi),
di) tisztítás hatásfoka, a tisztított szennyvíz jellemzői (mennyiségi, minőségi) és befogadóba vezetése, tisztított szennyvíz paramétereinek felsorolása,
dj) szennyvíziszap kezelése, elhelyezése, hasznosítása,
dk) melléklétesítmények,
dl) próbaüzemi előírások, próbaüzemi terv,
dm) védőterület, védősáv, kereszteződések,
dn) tervezett tisztítási technológiák alkalmazási engedélye;
2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban, amely feltünteti
a) a tervbe vett létesítményt, kiemelten megjelölve a befogadót, tisztítótelep, főgyűjtőket, átemelőket,
b) a szennyvízkibocsátó üzemet, intézményt, települést,
c) a közigazgatási határokat,
d) a védőterületeket, védősávokat és ezek határvonalát;
3. részletes helyszínrajz 1:1000—1:4000 méretarányban, amely feltünteti
a) az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát,
b) a létesítményeknek és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági jellemzőket,
c) a vezetékek nyomvonalát szelvényezéssel és szerelvényekkel, a zónahatárokat, az ellátott területek határát,
d) a műtárgyakat (sorszám, szerelvényszám) szabványjelöléssel,
e) a vezeték-, az út-, a vasút- és a közműkeresztezéseket megnevezésük és szelvényszámuk (a vízilétesítmény szelvényszámának) feltüntetésével,
f) a vízilétesítmény környezetének beépítettségét a szükséges sávszélességben,
g) a védőterületek és védősávok határát a helyrajzi szám feltüntetésével,
h) a védőterületen belüli létesítményeket, lehetséges szennyezőforrásokat,
i) a közigazgatási határokat,
j) a befogadókat;
4. hossz- és keresztszelvények a részletes helyszínrajzzal megegyező méretarányban
a) a csőhálózat hossz-szelvényén feltüntetve
aa) tengelyvonalban ábrázolva terepet, csővezetéket, műtárgyakat, átemelőket, szerelvényeket szabványjelöléssel,
ab) a csatorna és csővezeték vízfolyásokkal, illetve egyéb vonalas létesítményekkel való keresztezését a vonatkozó szakvélemények és szakhatósági előírások szerint,
ac) vízszállító képességet, esést,
ad) csőanyagot és -átmérőt,
ae) védőcsövet, biztosított szakaszok megjelölésével,
b) a működési (hidraulikai) hossz-szelvényt (víztermelő helyektől a tárolókig és a mértékadó vezetékszakaszra);
c) a csőhálózatról elhelyezési keresztszelvényt, amelyből a csővezeték térbeli elhelyezkedése és a meglévő létesítményekhez való viszonya egyértelműen megállapítható;
5. a vízilétesítmények és műtárgyak általános tervét nézetben és metszetben a szükséges műszaki paraméterekkel;
6. a szennyvíztisztító létesítményei helyszínrajzát, hidraulikai hossz-szelvényét technológiai adatokkal és a műtárgyak általános terveit a hasznos térfogatok és a technológiai berendezések feltüntetésével;
7. hidrológiai (egyesített rendszer esetén) hidraulikai és technológiai számítások.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Amennyiben létesítési engedély kiadására kerül sor, akkor az eljárásért a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. mellékletben foglaltak szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni
vízellátás esetén: Az illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, valamint az illetékes népegészségügyű intézet szakhatósági eljárásért illetéket kell fizetni illetékbélyeg megvásárlásával, melynek mértéke 3 000 forint.
Az illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóság szakhatósági eljárásáért fizetendő díj 50 000 forint, melyet az eljáró hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell megfizetni.
Az illetékes földhivatal szakhatósági eljárásáárt fizetendő díj földrészletenként kerül meghatározásra, melyet az eljáró hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell megfizetni
szennyvízelvezetés esetén:
Az illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal szakhatósági eljárásért illetéket kell fizetni illetékbélyeg megvásárlásával, melynek mértéke 3 000 forint.
Az illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóság szakhatósági eljárásáért fizetendő díj 50 000 forint, melyet az eljáró hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell megfizetni.
Az illetékes földhivatal szakhatósági eljárásáárt fizetendő díj földrészletenként kerül meghatározásra, melyet az eljáró hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell megfizetni
igazolás esetén: illetéket kell fizetni, melynek mértéke 5 000 forint, kivéve, ha az ügyfél teljes személyes illetékmentességben részesül. Az illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizeni..

Hol intézhetem el?

vízjogi létesítési engedély kiadása és igazolás esetén: területileg illetékes vízügyi hatóság

Ügyintézés határideje

vízjogi létesítési engedély kiadása és igazolás esetén: A döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni.

Jogorvoslati lehetőség

Igen van lehetőség fellebbezésre, ha a vízügyi hatóság vízjogi létesítési engedélyt ad ki.
Igazolás esetén: az igazolás kérője fellebbezhet a döntés ellen (mivel az igazolás hatósági bizonyítványnak minősül), míg az ellenérdekű fél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.)
vízjogi létesítési engedély kiadása esetén: területileg illetékes vízügyi hatóság

vízjogi létesítési engedély kiadása esetén: döntés közlésétől számított 15 nap
vízjogi létesítési engedély kiadása esetén: A jogorvoslati eljárás díja az 1. mellékletben meghatározott díjtétel 50%-a.
Igazolás esetén: 10 000 forint, kivéve, ha az ügyfél teljes személyes illetékmentességben részesül.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Amennyiben indul eljárás, akkor az eljárás díjköteles vagy illetékköteles? - Attól függ, hogy az eljárás eredményeképpen a vízügyi hatóság igazolást, vagy létesítési engedélyt ad ki.
Elegendő-e a bejelentés? - A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján, ha a vízügyi hatóság az ügyintézési határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a vízügyi hatóság külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.

Fontosabb fogalmak

víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely
a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcolódóan a tűzivíz biztosítását vagy
b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja.

Vonatkozó jogszabályok

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (1) és (2) bekezdés, 15. § (7) bekezdés, 21. § (1) bekezdés b)-c) pont, 35. §, 36. § (4) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 51. § (1) és (5) bekezdés, 68. §, 69. §, 71. § (1) bekezdés, 72. § (1)-(2) bekezdés, 83. § (5) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 116. §; a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 20. §, 28. § (1) és (2) bekezdés, 30. § (1) bekezdés; a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 20. pont; a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1§. (1), 2-5. §, 6. § (1) bekezdés, 7. §, 11. §, 12. §, 21. §, 22. § (1) bekezdés, 27. § (1) bekezdés, 1. melléklet; a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §, 2. számú melléklet II. és III. fejezet; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §, 29. § (1) bekezdés, 31. § (8) bekezdés, 73. §, XIII. fejezet 1. pont, 2. a) pont; az államháztartásról szóló CXCV. törvény 5. § (1) bekezdés; a a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 3. § (1)-(2) bekezdés 1. melléklet; a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 2. § (2)-(3) bekezdés, 1. melléklet 12.11.4. pont, 2. melléklet 4. pont; a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. § (1) bekezdés, 10. § (2) bekezdés a)-e) pont, 12. § (5) bekezdés;

Kulcsszavak

közüzemi hálózat bővítés, víziközmű bővítés, mértékadó kapacitás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858