Ugrás a menüre

Vízbázis védőidom kijelölése iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00018

Az ügy rövid leírása

Közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok védelme érdekében védőidomot kell kijelölni. A vízügyi hatóság az eljárás során a kijelöléssel érintett ingatlanok használatával, a használat módjával összefüggő és a védelem érdekében szükséges, jogszabály alapján megállapítható előírásokról, korlátozásokról, továbbá a biztonságba helyezést szolgáló intézkedésekről határoz.

Ki jogosult az eljárásra?

vízmű üzemeltetője
Van lehetőség képviseletre, meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

ügyfél és képviselője neve, lakcíme/székhelye

Milyen iratok szükségesek?

Vízbázis védőidom kijelölése iránti kérelem – csatolandó dokumentumok köre
1) felszín alatti vízbázis tervezett igénybevétele esetén az alábbi adatokat, és megjelölt tartalmú tervdokumentációt:
a) a földtani viszonyok ismertetése (rétegsor tagolódása, kőzettani kifejlődés, szerkezeti viszonyok);
b) a vízföldtani modell ismertetése:
- a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott vízföldtani paramétereit (porozitás, tárolási tényező, rétegvastagság, transzmisszibilitás, vertikális áteresztőképességi együttható) a felszíntől egészen a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoporttal bezáróan,
- a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott földtani paraméterei a felszíntől a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoportig,
- a felszíni és a felszín alatti vízkészletek jellemző adatai, a felszín alatti vizek utánpótlódási és áramlási viszonyai, a becsült természetes, a vízkivétel üzembe helyezése előtt meglévő, továbbá az üzemi állapotnak megfelelően,
- a vizsgált teljes területen található, kimutatható hatással rendelkező vízkivételek leírása, számításba véve a már legalább elvi engedéllyel rendelkező tervezett vízkivételeket,
- a vizsgált terület felszín alatti vizei minőségi jellemzése az érvényes műszaki szabályozások szerint (úgy, hogy a bemutatás részletessége arányban legyen az egyes víztesteknek a tervezett vízkivétel utánpótlódásában betöltött szerepével),
c) a védőidomok meghatározásának bemutatása (a szivárgáshidraulikai számítások ismertetése, beleértve a módszert, az adatokat, a számítás, illetve a becslés során tett megfontolásokat és az eredményeket olyan részletességgel, hogy megítélhető legyen a kijelölés kellő alapossága és szakszerűsége, az inhomogenitások módosító hatásainak figyelembevétele),
d) a védőidomok leírása (ezek határoló vonalainak térképi ábrázolása a földhivatal nyilvántartás egységeihez igazítva. A belső és külső védőterületek ábrázolása az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán, de legalább 1:4000-es méretarányban. Az ezen kívüli területek ábrázolása 1:10 000-es, kivételes esetekben 1:25 000-es méretarányú térképeken),
e) a szennyezőforrások ismertetése az 1. számú melléklet szerinti csoportosításban. (A vízkészlet állapotát befolyásoló létesítmények és tevékenységek, a szennyezőforrások jelentőségével arányos bemutatása, értékelve a vízkészletek állapotára gyakorolt hatásukat.)
f) a biztonságba helyezéshez szükséges intézkedések bemutatása (beleértve azok végrehajtásának tervezett módját, ütemezését és várható költségeit):
- megfigyelőhálózat kialakítása, bővítése; üzemeltetésének, valamint a területhasználatok figyelemmel kísérésének, az adatok gyűjtésének, tárolásának, feldolgozásának és értékelésének rendje,
- a térszín és a felszíni vízelvezetés rendezése,
- a szennyezés veszélyével járó létesítmények, tevékenységek korlátozása, átalakítása, megszüntetése,
- a tényleges szennyezőforrások felszámolása,
- a további (új) létesítmények telepítésére, a különféle tevékenységek folytatására vonatkozó korlátozások, tiltások (megkülönböztetve azokat a tevékenységeket, amelyeket tilos végezni, vagy bizonyos feltételekkel fokozott ellenőrzés mellett lehet folytatni, illetve esetileg lehet engedélyezni);
g) javaslat a meglévő vízkivétel kitermelt vízmennyiségének módosítására, a vízkezelési technológia megváltoztatására, a vízbázis esetleges kiváltására, aktív vízbázisvédelemre (ha ezeket a biztonságba helyezés szükségessé teszi).
2) a tervezett védőidommal érintett ingatlanok adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, valamint azok jogosultjainak az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatait;
3) a 2) pontban érintett ingatlanoknak a tulajdoni lap szerint nyilvántartott adataira (így például művelési ág, művelés alól kivett terület) és az ingatlan tényleges használatára, hasznosítására figyelemmel, a hasznosításba vont vízkészlet biztonságban tartásával összefüggő – külön jogszabály alapján megállapítható – használati korlátozások tartalmára vonatkozó javaslatot;
4) a védőterület kialakítása, a hasznosításba vont vízkészlet biztonságba helyezése érdekében, a használati korlátozásokon túlmenően szükséges intézkedésekre, építmények átalakítására, megszüntetésére vagy építési tilalom elrendelésére vonatkozó javaslatot;
5) igénybe vett felszín alatti vízbázis utólagos biztonságba helyezése érdekében a védőidom kijelöléséhez a műszaki leírásnak tartalmaznia kell a vízbázis igénybevételével és a vízilétesítmény üzemeltetésével összefüggő feltárt állapotot, továbbá az alábbi adatokat és tervdokumentációt:
 a felszín alatti vízhasználat; a vízigénybevételt; illetve a vízbesajtolást szolgáló vízilétesítmény típusa;
 a vízhasználat minősítése (így például: köz-, magán);
 a vízhasználat célja (így például: ivó-, ipari-, öntözési-, egyéb mezőgazdasági, fürdővízellátási, illetve energetikai-, kárfelszámolási-, bányászati hasznosítás);
 a vízilétesítmény típusa (így például: fúrt-, ásott-, csápos-, sírkút, vagy galéria, vagy forrás);
 a felszín alatti víz típusa (így például: partiszűrésű-, talaj-, réteg-, karszt-, hasadékvíz);
 a felszín alatti víz hőmérséklete (hideg- vagy termál);
 a felszín alatti víz helye [így például: közigazgatási egység, helyrajzi szám, EOV koordináták, terepszint feletti magasság (m Bf.)];
6) a védőidom kijelölésével érintett használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott megjelölését.
a tervezett védőidommal érintett ingatlanok tulajdoni lapjának másolatát, a helyszínrajzot, valamint az érintett ingatlanokat ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát.
(csatolt fájl - vízbázis védőidom - csatolandó dokumentumok köre - OVH00018)

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke több tényezőtől függhet (vízhasználat-vízmennyiség, beruházás költsége...). A díjat akár csekken, akár átutalással lehet fizetni.Az eljáró hatóságok számlaszámait a jogszabály rögzíti. Tipikusan előforduló, az ügyfeleket terhelő költségek a szakhatóságok díjai, amit külön jogszabályok rögzítenek. A szakhatósági eljárásokra tekintettel további eljárási költségekkel kell számolni.

Hol intézhetem el?

illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság

Ügyintézés határideje

A döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni.

Jogorvoslati lehetőség

Igen, van lehetőség fellebbezésre.
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.)
A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta, azaz a vízügyi hatóságnál.


A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

Az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a. A vízbázis védőidomot kijelölő határozattal érintett ingatlan tulajdonosa, használója által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj ingatlanonként 5000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Mi a különbség a védőterület, a védőidom és a védősáv között? - védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. védőidom: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. védősáv: a víz tározását, kezelését, szállítását szolgáló művek védelméhez szükséges meghatározott szélességű terület, amelyet a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani, és az ennek érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. Milyen vízbázist kell védeni? - Az ivóvízminőségű vízigények kielégítését, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, igénybe vett, lekötött vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázisokra, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítméynek, melyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. Jár-e kártalanítás? - A vízilétesítmény tulajdonosa a védőterület kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokból eredő károkért külön jogszabály előírásai szerint köteles helytállni. Nem jár kártalanítás a) a jogszabály alapján hatósági engedélyhez kötött, de annak hiányában vagy attól eltérően folytatott tevékenység korlátozásáért, illetőleg megszüntetéséért, ha e tevékenységgel okozati összefüggésben a vízkészlet károsodik; b) az olyan vízminőségvédelmi intézkedésekért, amelyeknél - jogszabály alapján - kártalanításra egyébként nem kerülhet sor.

Fontosabb fogalmak

Védőidom: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minődégi - védelme érdekében a környezeténél fokozattabb biztonságban kell tartani. védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható

Vonatkozó jogszabályok

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet
a vízügyi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

védőidom, védőterület, védősáv, vízbázis, kártalanítás, kijelölés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858