Ugrás a menüre

Bányató hasznosításának, fenntartásának engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00027

Az ügy rövid leírása

Bányászati tevékenység folytán kialakult vízfelületeket- bányatavakat – azok medrének és partjának hasznosítását, fenntartását a bányabezárását követő tájrendezést követően vízjogilag is rendezni kell. Ennek keretében vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. A bányató hasznosítása főként horgászatra, vízisportra, vízparti üdülőhelyként történik melyek gyakorlása során tekintettel kell lenni a felszín alatti víz minőségére is (mivel a bányatavak felszín alatti vizekből táplálkoznak), azok nem eredményezhetik a vízminőség romlását. Tekintettel arra, hogy a 239/2000 Kormr. 3. § (4) bek. szerint: "Az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyben a bányatavak üzemeltelésével járó jogokat és kötelezettségeket
a) a bányató területi elhelyezkedésére, a terület vízgazdálkodási környezeti adottságaira,
b) a közigazgatásilag érintett település önkormányzati rendeletben meghatározott fejlesztési, terület- és településrendezési terveire, a helyi építési szabályzatra, illetőleg előírásokra, valamint
c) a bányatóval érintett területtel kapcsolatos vízgazdálkodási, kulturális örökségvédelmi, környezet-, természet- és tájvédelmi, továbbá közegészségügyi szempontokra
figyelemmel kell meghatározni.", ezért az eljárásba az érintett szakhatóságokat (érintett önkormányzat jegyzője, járási hivatal kulturális és örökségvédelmi, környezet-, természet-, és tájvédelmi, közegészségügyi osztályok) be kell vonni, szakhatósági állásfoglalásukat kikérve. A felszín alatti vízkészletek - mint nemzeti vagyon - kezelő államigazgatási szervének (működési területtel érintett vízügyi igazgatóság) a véleményét be kell szerezni. A döntést határozattal kell lezárni!

Ki jogosult az eljárásra?

bányatóval érintett ingatlan tulajdonosa
nincs személyes eljárási kötelezettség

Milyen adatokat kell megadni?

Vízjogi üzemeltetési engedélyezési dokumentáció, tájrendezési feladatokat meghatározó jogerős bányahatósági engedély, az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát;
a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatokat;
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendelkezésekre figyelemmel, azok megnevezését, akiknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét a megvalósított vízimunka, vízilétesítmény üzemeltetése érinti (az érdekeltség megjelölésével), az esetleges kártalanítással kapcsolatos vagy egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó megállapodás csatolásával;
ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat a felek szerződésén, illetőleg hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalmát, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatokat;, ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas változási vázrajz

Milyen iratok szükségesek?

vízjogi engedélyes műszaki tervdokumentáció, a dokumentáció készítésére jogosító engedély száma, meghatalmazás (ha meghatalmazott képviseli), igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló irat (csekk, átutalási megbízás)

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díj köteles, a díj mértéke a beruházás bruttó költségétől függ. A mértéket a vízügyi hatóság a tervben foglaltak alapján állapítja meg figyelembe véve a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2005. (III.31.) BM rendeletben előírtakat.

Hol intézhetem el?

vízügyi hatóság

Ügyintézés határideje

A döntést a kérelem beérkezésétől számítva 45 napon belül kell meghozni, de az eljárásban az objektív határidő a függő hatályú döntésnél: 60 nap

Jogorvoslati lehetőség

fellebbezési lehetőség van
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
illetékes vízügyi hatóság
döntés kézhezvételétől számított 15 nap
A fellebbezés díjkötels, a díj mértéke az eljárás során megállapított igazgatási, szolgáltatási díj mértékének 50%-a

Amit még érdemes tudni (GYIK)

A tájrendezés bányahatósági engedélyezését követően miért szükséges még a vízjogi üzemeltetési engedély is? Azon a terülten, ahol a bányató kialakult, már bányászati tevékenység nem folyik, az ott kialakult vízfelület és vízkészlet hasznosításához szükséges a vízjogi üzemeltetési engedély. A bányató hasznosítása és fenntartása is csak engedélyezett körülmények között történhet a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében, ugyanis a bányató közvetlen kapcsolatban áll a felszín alatti vizekkel. A vízjogi engedélyes tervdokumentációt elkészíthetem magam is? Nem, arra megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezőt kell megbízni. Hol találok ilyen tervezőt? A tervezők névjegyzékét a Magyar Mérnöki Kamara tartja nyilván, a szükséges tervezői kód; vízilétesítény tervező:VZ. Mikor emelkedik jogerőre az engedély? Az engedély akkor lesz jogerős, ha az eljárásban érintett minden ügyféllel a határozat közölve lett és az ellen nem fellebbezett. A jogerő emelkedés időtartamát le lehet rövidíteni, úgy, hogy a fellebbezés lemondanak, ha határozatban foglaltakkal maximálisan egyetértenek. Lehet-e elutasítani a benyújtott engedély kérelmet? Igen, ha nem a jogszabály szerinti terület tulajdonos, vagy az általa felhatalmazott kéri meg a vízjogi üzemeltetési engedélyt. Elutasításnak egyébként nincs helye, mert meglévő vízilétesítményről van szó, amely csak a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély szerint üzemeltethető, vízkészlete pedig hasznosítható. A jogszerű állapotot kötelessége a vízügyi hatóságnak megállapítania és fenntartatnia. Előfordulhat, hogy az üzemeltetést a vízilétesítmény átalakításától teheti függővé a vízügyi hatóság, de ebben az esetben az üzemeltetési engedélyben kell rendelkezni a létesítéssel (átalakítással) kapcsolatos kötelességekről.

Fontosabb fogalmak

bányató: a felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi; bányató hasznosítása: a víz mennyiségét nem, de a vízkészlet minőségét igénybe vevő és azt befolyásoló – a vízikörnyezeti adottságokkal összefüggő vízhasználatok (így például horgászat, vízisport, fürdőzés, vízparti üdülés, vizes élőhely) kialakítása révén történik.
bányató medre: a bányászati tevékenység során kialakult, majd a bányászat befejezését követően állandósult terepmélyedés, amelyet a felszín alatti víz rendszeresen kitölt, melynek partvonalát a terepszint és a bányászati hatósági eljárások során utóhasznosításra engedélyezett meder rézsűjének metszésvonala

Vonatkozó jogszabályok

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés,
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. §,
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (1) bekezdés, 42. § (1) bekezdés
a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés;
a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. tv. 28. § (1) bekezdés; a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. §,
a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. tv. 28. § (1) bekezdés; a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 11-12. § ,a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. tv.  29. § (3) bekezdés;; a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. §

Kulcsszavak

Bányabezárás, tájrendezés, bányató, felszín alatti vízkészlet

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858