Ugrás a menüre

Olyan személynek a bejelentése, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogos érdeke fűződik

Kódszám

JEGYZ00504

Az ügy rövid leírása

Az állam elemi érdeke, hogy az elhalálozás után az örökhagyó függőben lévő vagyoni viszonyai rendeződjenek; ennek érdekében a hagyatéki eljárást – vagy a póthagyatéki eljárást, ha az alaphagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy – hivatalból kell lefolytatni. Ha azonban az ehhez szükséges adatok nem jutnak az eljáró szervek (jegyző, közjegyző) tudomására, az a személy (természetes, vagy jogi személy), akiknek jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához bejelentést tehetnek az eljárás megindítása céljából. A bejelentést a jegyző egy külön eljárásban megvizsgálja és erre vonatkozó döntése alapján a hagyatéki/póthagyatéki eljárást tovább folytatja (leltárt vesz fel, majd értesíti a közjegyzőt stb.).

Ki jogosult az eljárásra?

A bejelentést az teheti meg, akinek a hagyatéki, vagy póthagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, annak megállapításához a szükséges adatokat előadja, illetve a szükséges dokumentumokat mellékeli.

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók. A perben fél az lehet, akit a polgári (anyagi) jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek (perbeli-eljárási jogképesség). A polgári (anyagi) jog szerint jogképes az ember, a jogi személy, illetve egyes jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
A perben (eljárásban) mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli-eljárási cselekvőképesség), aki
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,
b) olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per (eljárás) tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy
c) a per (eljárás) tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
A cselekvőképesség kizárólag természetes személyek vonatkozásában értelmezhető. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. (például kiskorúság miatt) vagy a bíróság gondnokság alá helyezéssel nem korlátozza. Ilyen esetekben helyette törvényes képviselője jár el. A perbeli jog- és cselekvőképesség együttes megvalósulása a perképesség. A hagyatéki eljárásban a Pp. képviseletre vonatkozó szabályai is alkalmazandóak azzal, hogy az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. A fél választhat, hogy kizárólag személyesen, vagy meghatalmazott útján (aki nem csak jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó személy lehet), vagy jogi képviselővel jár el. A Pp. alapján meghatalmazottként a következő személyek járhatnak el: 
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott körben,
c) a fél hozzátartozója,
d) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
e) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,
f) az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per - tárgya alapján - abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint
g) akit erre jogszabály feljogosít.  


Nem.

Milyen adatokat kell megadni?

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel. Ennek megfelelően a bejelentésben elő kell adni azokat az adatokat:
- amelyek a bejelentőnek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint azokat,
- amelyek a hagyatéki eljárás lefolytatására való joghatóság (különösen az örökhagyó szokásos tartózkodási helye) és illetékesség megállapításához szükségesek.

A kérelemnek továbbá tartalmaznia kell az eljáró hatóság (jegyző, közjegyző) megnevezését, a fél nevét, eljárásbeli helyzetét, azonosító adatait; – képviselet esetén – a fél képviselőjének teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét; – jogi képviselet esetén – jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét; az ügyfélnek a hatóság döntésére irányuló határozott kérelmét.

Azonosító adatok természetes személy esetén: lakóhely (lakóhely hiányában tartózkodási hely), kézbesítési cím (ha lakóhelytől vagy tartózkodási helytől eltér), születési hely és idő, anyja neve, perbeli cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe.
Azonosító adatok nem természetes személy esetén: székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartó hatóság és nyilvántartási szám, adószám, perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe.

Milyen iratok szükségesek?

A bejelentéshez
- csatolni kell a joghatóság és az illetékesség megállapításához szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat, vagy
- elő kell adni és valószínűsíteni kell azokat a körülményeket, amelyek miatt ezeknek az okiratoknak a csatolása elháríthatatlan akadályba ütközik,
- képviselet esetén meghatalmazás (kivéve, ha az a rendelkezési nyilvántartásban szerepel).

Ha a bejelentés nem tartalmazza a fentieket, a jegyző a bejelentőt nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Jegyző

Ügyintézés határideje

30 nap

Jogorvoslati lehetőség

Van lehetőség fellebbezésre.
A fellebezést a jegyzőnél kell előterjeszteni. A végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz.
A fellebbezést a jegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell címezni.
A jegyzőhöz kell benyújtani a fellebbezést.
A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. 
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Mit kell figyelembe venni az illetékesség megállapításakor?

Az illetékesség megállapításakor
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában
- az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, mindezek hiányában
- az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye 
szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.

Fontosabb fogalmak

Jogi érdek: Aki az eljárás eredményeképpen kötelezettségtől szabadul vagy jogokat szerez, illetve az eljárásban hozott döntés egyéb módon jogviszonyára kihat; azaz akinek a jogviszonyait az öröklési kérdés mikénti elbírálása közvetlenül érinti, érintheti. Jogi érdekeltnek az tekinthető, aki vagy a kérdéses jogviszony alanya (ő örökölt-e?), illetve akinek a törvény által biztosított joga veszélyben van vagy sérelmet szenvedett, illetve a hagyatéki eljárásban hozandó határozat kihatással lehet jogi helyzetére, jogaira, kötelezettségeire. A hagyatéki eljárás lefolytatásához nem csak az örökösöknek fűződik jogi érdeke; pl. ha kimaradt a hagyatékból egy ingatlan (elfelejtették bejelenteni) és nem került megállapításra az örököse, akkor az ingatlan szomszédja, vagy a társasház közössége egyes jogait nem tudja érvényesíteni; vagy ha az örökhagyó halála előtt ingóságot adott valakinek, vagy valakivel kötött szerződése halála után jár le, és nem folytatnak le hagyatéki eljárást, vagy a hagyatéki eljárásban erről nem rendelkeznek, akkor az ingóság birtokosának, vagy a szerződés kötelezettjének jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy megtudja, kinek teljesítsen.

Valószínűsíteni valaminek a fennállását: “Csak“ elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek nem feltétlenül bizonyítandóak/bizonyíthatóak; elég, ha valószínűleg léteznek/léteztek (az állításnak az elbíráló számára hihetőnek kell lennie). A fennállásukat ténylegesen nem dönti el az eljárás; a valószínűsítés csak ahhoz kell, hogy egy másik eljárás meginduljon, amelyben – amennyiben szükséges – lehet bizonyítani.

Hagyaték átadása: annak a – közjegyző végzésével történő – megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel.

Hagyaték leltározása: az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése.

Hagyatéki eljárásban érdekelt: aki
a) az öröklésben érdekelt,
b) a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog,
c) az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és
d) tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs.

Öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság.

Örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is.

Utóörökös: aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel.

Vonatkozó jogszabályok

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 4. pont

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2. §, 3. §, 4. § (1) és (2) bekezdés, 5. §, 6. §, 7. §, 9. § (2) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 19. §, 103. § (1) bekezdés, 110. § (2) bekezdés a) pont, 113. § (1)-(2) bekezdés, 115. §

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (1) bekezdés i) pont, 132. § (2) bekezdés, 132. § (4) bekezdés b) pont

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:1-4. §, 2:8. §, 2:12. § (2) bekezdés, 2:19. § (5) bekezdés, 7:75. §

az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 60. §

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 2. és 3. pont, 33. §, 34. §, 65. §, 66. §, 110. § (1) bekezdés, 114. §, 170. §, 171. §, 247. § (1) bekezdés, 365. § (6) bekezdés.

Kulcsszavak

hagyaték, öröklés, leltár, jogi érdek, bejelentés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858