Ugrás a menüre

Figyelem!

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy

a kormányablakokban, okmányirodákban és valamennyi kormányhivatali ügyfélszolgálaton

- a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében -

kötelező a szájat és az orrot eltakaró maszkot viselni.

Vigyázzunk egymásra!

A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzéséhez hatósági bizonyítvány kiadása iránti megkeresés

Kódszám

FOLDH00083

Az ügy rövid leírása

A föld tulajdonjogáról végintézkedéssel történő rendelkezés esetén – a hagyatéki eljárás keretében – a közjegyző küldi meg a végintézkedést a föld tulajdonjogának megszerzését illetően jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is.

Ki jogosult az eljárásra?

A közjegyző küldi meg a végintézkedést a föld tulajdonjogának megszerzését illetően jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek.
Nem.

Milyen adatokat kell megadni?


Ha a végintézkedés alapján ismeretlen helyen tartózkodó örökösnek kellene átadni a földet, a közjegyzőnek a megkeresésben a 13. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti lakcím adat helyett erre a tényre kell utalnia. A hatósági bizonyítvány kiadására irányuló megkeresésben meg kell jelölni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a végrendeleti örökös vonatkozásában, amelyek a közjegyző rendelkezésére állnak, valamint a végintézkedéssel érintett föld fekvésének települését és helyrajzi számát, valamint a szerzéssel érintett tulajdoni hányadot. (A Fétv. 13. § (1) bekezdése szerinti adatok: a) természetes személy szerző fél aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,
ac) a személyi azonosítóval nem rendelkező személy esetében a 2/A. §-ban meghatározott belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott, ad) állampolgárságát,
ae) lakcímét). A megkeresésben meg kell jelölni a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját az Ákr. 95. § (2) bekezdése alapján, amelyhez kapcsolódóan a hatósági bizonyítvány kiadásra kerül.

Milyen iratok szükségesek?

a végrendeleti örökösnek a Földforgalmi tv. 13–15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatai

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alól

Hol intézhetem el?

megyei és fővárosi kormányhivatalok

Ügyintézés határideje

A kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján, az abban foglat feltételek fennállása és a kérelem személyes benyújtása esetén 24 óra (automatikus döntéshozatal) alatt kell teljesíteni, ha a feltételek nem állnak fenn, akkor 8 napon belül kell elintézni sommás eljárásban, ha megvalósulnak a sommás eljárás alkalmazhatóságának a feltételei (a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján – ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető – a tényállás tisztázott, nincs ellenérdekű ügyfél). Amennyiben a sommás eljárás feltételei nem állnak fenn, és 8 napon belül nem hoz döntést a hatóság (a kérelmet nem utasítja vissza, az eljárást nem szünteti meg, érdemben nem dönt, az eljárást nem függeszti fel, vagy az eljárás nem szünetel), úgy 8 napon belül függő hatályú döntést kell hozni és az eljárást teljes eljárásban lefolytatni, 30 napos ügyintézési határidőben, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

Jogorvoslati lehetőség

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem tárgyában meghozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, a döntés csak bírósági jogorvoslat útján támadható meg.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése értelmében a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási per indítható. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja szerint a közigazgatási perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási döntésben szereplő ingatlan fekszik (jelen esetben a föld fekvése szerint illetékes közigazgatási bíróság). A közigazgatási per megindítására az jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási döntés közvetlenül érinti (Kp. 17. § a) pont). A pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási döntést meghozta (jelen esetben a megyei kormányhivatal) (Kp. 18. § (1) bekezdés). A keresetlevelet a vitatott közigazgatási döntés közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott döntést meghozó megyei kormányhivatalhoz benyújtani. (Kp. 39. § (1) bekezdés).
A keresetlevelet a benyújtásától számított tizenöt napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítania a megyei kormányhivatalnak (Kp. 40. § (1) bekezdés).
Nem releváns.
Nem releváns.
Nem releváns.
Nem releváns.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Hova kell címezni a megkeresést? A föld fekvése szerint illetékes kormányhivatalhoz. Van formanyomtatvány a megkereséshez? Nincs formanyomtatvány a megkeresés benyújtásához. Mennyi a hatósági bizonyítvány kiállításának a díja? Ingyenes eljárás. A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár végintézkedéssel megszerezheti-e a föld tulajdonjogát?
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – fő szabály szerint – végintézkedés jogcímén is csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
Végintézkedés jogcímén történő tulajdonszerzés esetén alkalmazni kell-e a Földforgalmi tv. tulajdonszerzési korlátokra vonatkozó rendelkezéseit?
A Földforgalmi törvény hatálya a föld tulajdonjogának – ide értve az aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben kifejezett, hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány-tulajdont is – bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést. Tekintettel arra, hogy a végintézkedés jogcímén történő szerzés a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozik, a tulajdonszerzési korlátokra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni.

Fontosabb fogalmak

földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;
mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;
földszerzési maximum: A földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg;
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.

Vonatkozó jogszabályok

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 23. § - 30. §, 31. §, 34. §;
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 27. § - 42. § a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 43. § (3) bekezdés,
az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §

Kulcsszavak

földműves, szerzési maximum, birtokmaximum, mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld:

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858